Antal Évával, más néven „Vászonzsákoslánnyal” fél évvel ezelőtt készített riportot az Index arról, hogy Évi teljesen leminimalizálta a szemét termelését, vagyis ZERO WASTE életmódot folytat. A hulladék mentességről és környezetvédelemről YouTube-on is megoszt praktikákat és érdekességeket, amik segítenek a mindennapjainkat ÖKO centrikusabbá és zöldebbé tenni. A video bloggerkedés mellett Évi jelenleg a MOME-n, designkultúra tudomány szakon, végzős hallgató. Mivel a globális felmelegedés a 21. század egyik legnagyobb problémája, ezért megkértem a „Vászonzsákoslányt”, hogy válaszoljon néhány kérdésemre.

Mikor és hogyan kezdted el a hulladék mentességet? Tudnál valamit javasolni azoknak, akik most akarnak belevágni a ZERO WASTE életmódba?

Körülbelül 2 éve fogalmazódott meg bennem az, hogy szeretnék valamit tenni egyén szintjén is a környezetért. Én is találkoztam azzal a rengeteg hírrel, dokumentumok, cikkek formájában, hogy a szeméttermelés mit okoz az élővilágban. Szerettem volna valamit tenni, de nem tudtam, hogy mit, és egyszer csak találkoztam az interneten egy Lauren Singer nevű lánnyal, aki mesélt arról, hogy az elmúlt 5 évben egy befőttes üvegben gyűjti az összes szemetét, és még mindig nem telt meg. Valójában ő inspirált engem erre. A most belevágóknak annyit szeretnék mondani, hogy első lépésként realizáljuk a problémát és borítsuk ki az otthoni szemetesünket és nézzük meg, hogy mi az, amit kidobunk és mi az, ami szelektíven gyűjthető vagy komposztálható. Legelőször ebből induljunk ki.

Megosztanál velünk néhány tippet arról, hogy az egyszerhasználatos tárgyainkat miként tudjuk többször használatos, fennartható dolgokra cserélni?

Első lépésként vizsgáljuk meg azt, hogy mi van otthon, és ne vásároljunk dizájnos ZERO WASTE termékeket, csak azért mert ZERO WASTE. Biztos, hogy mindenkinek van otthon nejlon szatyra, ételhordó doboza, amik teljesen megfelelnek arra a célra, hogy többször is használhatjuk őket egy bevásárlásnál. Rengeteg alternatíva van ezek mellett is, például a kulacs, az újrahasználható szütyő, a vászontáska, műanyag helyett fém evőeszköz, újrahasználható kávéspohár, textil zsebkendő, mosható intimbetét, menstruációs bugyi és kehely, valamint bambusz fogkefe.

"Valójában minden egyes eldobható tárgynak van egy újra használható változata, csak nem tudunk róla." - Antal Éva

Mit tanácsolnál a 10 és 18 év közötti fiataloknak? Hogyan tudnak többet tenni a környezetünkért?

Nyilván az ennyi idős fiatalok még a szüleikkel élnek. Vannak dolgok, amiket ennyi idősen is meg lehet különös anyagi befektetés nélkül csinálni. Ilyen például a kulacs használata, ami akár egy szörpös üveg is lehet, a gyorséttermi ételek elhanyagolása, szívószálak, műanyag poharak és egyéb egyszerhasználatos dolgok mellőzése. A Google kereső helyett az ECOSIA használata, ami egy olyan kereső oldal, ami azt vállalta, hogy profitjának legalább 80 százalékát fák ültetésére fordítja. Környezetbarátabb iskolai tanszerek kiválasztása. Például spirálos füzet helyett sima és újrahasznosított papírból készült füzet, vagy újratölthető toll használata, vagy addig írni egy füzetbe, amíg van benne üres oldal, illetve hanyagolni a nyomtatást. Ha van rá lehetőség, választhatjuk az e-book olvasót. A legfontosabb dolog a szülőkkel való beszélgetés és az, hogy elmagyarázd a szülőknek azt, hogy neked miért fontos az ÖKO tudatosság. Valamint dokumentumfilmeket és cikkeket is lehet megmutatni nekik erről.

Szerintem ahhoz, hogy a mindennapi szükségleteinket környezetbarát kivitelben tudjuk beszerezni, a legjobb módszer a csomagolásmentes bolt vagy piac. Neked van olyan üzlet amit rendszeresen felkeresel ilyesfajta célból?

Én nagyon örülök annak, hogy vannak csomagolásmentes boltok. Mi havonta egyszer járunk ilyen boltba. Azt vettem észre, hogy nem csak az ilyen üzletekben lehet csomagolásmentes termékeket kapni, hanem piacokon, kimérős boltokban és szupermarketekben is. Nem kell elmenni feltétlenül egy ilyen üzletbe, mert ezek a boltok nagyon-nagyon drágák. Egy-két dolog van, amit viszont szeretünk onnan beszerezni, mert más helyeken nem tudnánk megoldani csomagolás mentesen. Ilyen például az ecet, az olaj, a szódabikarbóna és a fűszerek. Én egyébként nagyon szeretem ezeket a boltokat támogatni. Mi egyébként a „Ne pazarolj” nevű ZERO WASTE boltba járunk.

 A YouTube csatornádon láthattuk, hogy a 2020-as fogadalmaid közé tartozik a „veganuár”, ami arról szól, hogy egy hónapig nem eszel semmilyen állati eredetű élelmiszert, magyarán vegán életmódot folytatsz. Milyen tapasztalataid voltak ezzel az étrenddel kapcsolatban?

 A tapasztalataink nagyon pozitívak, ez abból is látszik, hogy végül nem hagytuk abba ezt az étkezést, és ha követünk is el időnként hibákat, akkor is folytatjuk. Mi már nem fogyasztunk állati eredetű terméket, de vegánok nem leszünk. Ez egy nagyon szigorú kifejezés, mert a vegán az, aki nem eszik semmilyen állati eredetű dolgot, nem tart állatot, nem használ állati eredetű termékeket és ruházkodási cikkeket sem. Mi ezt megszegjük, ugyanis van egy kutyánk, Mangó. Nekem van egy bőr cipőm és a páromnak pedig egy bőr öve, valamint én használok olyan kozmetikumot, ami tartalmaz mézet. Nagyon boldog vagyok, hogy bevállaltam ezt a növényi alapú táplálkozást, mert az állati eredetű ételek elkészítése nagyon nagy ökológiai lábnyommal rendelkezik és az ilyen ételek mellőzésével is óvom a természetet.

 A követőid biztosan tudják, hogy te valójában vega vagy. Miben más és miben különbözik a vega és a vegán étkezés?

 A vegetáriánus az, aki nem eszik húst, a vegán az, aki semmilyen állati eredetű terméket nem eszik, de ezen felül még rengeteg alternatíva van. Például vannak a lakto-vegetáriánusok, akik nem esznek húst és tojást, csak tejterméket. Vannak az ovo-vegetáriánusok, akik nem esznek húst és tejtermékeket, de igent mondanak a tojásra. Én ökológiai okokból lettem vegetáriánus és mióta tudom, hogy egy szelet húspogácsához annyi víz kell, mintha 2 évig hagynánk folyatni egy csapot, azóta képtelen vagyok elfogyasztani bármilyen húst.

El tudnád mondani nekünk, hogy mi is az a „Fast Fashion”? Hogyan gondolkozzunk fentarthatóbban a ruházkodás terén?

 A Fast Fashion ruhamárkákat az jellemzi, hogy fejlődő országokban, például Indiában gyártják a termékeiket, mert azokban az országokban sokkal olcsóbb a munkaerő. Ezek a ruhák nem arra lettek tervezve, hogy hosszútávon viselni tudjuk őket, hanem arra, hogy minél hamarabb elhasználódjanak és aztán újat vegyünk belőlük. A Fast Fashion üzletek arra lettek kitalálva, hogy táplálják a fogyasztói társadalmat, amiben most élünk.

A Fast Fashion cégek alkalmazottai napi 2 dollárnak megfelelő bért kapnak azért a rengeteg ruha elkészítéséért, amit ma mondjuk az egyes divatüzletekben megveszünk. Az első és legjobb alternatíva az, hogy azokat a ruháinkat használjuk, amik már megvannak és nem veszünk újat. Persze ezt egy növésben lévő gyermek nem tudja kivitelezni, mert szüksége van nagyobb ruhákra, de ezeket a ruhákat használtan is be lehet szerezni turkálókban, interneten vagy akár bolhapiacokon is.  

"Ha használtan veszünk valamit az olyan, mintha leemelnénk egy darabot a szemétkupac tetejéről." - Antal Éva

Rozgonyi Gréta