Jan Vermeer van Delft, a holland aranykor egyik legnagyobb festője 1632-től 1675-ig élt Delft városában. Családjának volt egy kocsmája, melyet édesapja képkereskedéssel bővített ki, így Jan ezen a címen lett a festőcéh tagja. Festményei eltértek a korabeli, egyszerű, intim nézetektől, hiszen a képeiben megfigyelhetjük az átszellemült motívumokat, amelyek egy sajátos álomvilág hordozóivá válnak.

Vermeer számára nem a kép témája volt a fontos, hanem a látvány festői ábrázolása. Ezt a tényt alátámasztja a Leány gyöngy fülbevalóval (vagy Turbános nő) festménye, hiszen a képen egy lányt láthatunk, aki visszatekint a nézőre/ a festőre/ valakire. És ennyi... mégis a félrebólintott feje, kissé szétnyílt szája és melankolikus tekintete azt a hatást kelti, mintha mondani szeretne valamit, valamint ez egy olyan ritka pillanat, amikor a néző/ a festő és a modell tekintete összekapcsolódik, és ez a személyesség kelti fel az érdeklődést. Nem mellesleg egzotikus hangulatot kelt – a XV. század óta kedvelt - a turbán tetejéről a vállára leomló sárga anyag. A fülében egy gyöngy ragyog, amit egy tökéletesen fehér, fénylő, vastag, amorf folt jelképez. Ez a festmény legfeltűnőbb pontja, így nem is véletlen, hogy a mű erről kapta a nevét. Sejtelmes varázsa miatt „Észak Mona Lisájá”-nak is nevezik. A festmény nem egy embert megihletett. Tracy Chevalier forgatókönyvet írt róla, majd az előbb említett írás alapján 2003-ban Peter Webber rendezett egy filmet, melynek a Leány gyöngy fülbevalóval címet adta.

Soós Regina